A mai „rohanó, örlő világban” élő embereknek a feszültség jelentős probléma, miközben zsonglőrködnek azokkal a labdáikkal, melyek az élet különböző területeit képviselik.

A reklámipar folyamatosan küldi üzeneteit a tökéletes férfiról és nőről, akiknek egészséges, tehetős, kiegyensúlyozott (harmónikus) kapcsolatai vannak és élvezik „A tökéletes élet örömeit”. Tudat alatt arra törekszünk, hogy az élet különböző területein jól teljesítsünk - beleértve a karriert, az otthoni életet -, hogy egészségesen, élvezettel, kiegyensúlyozott kapcsolatban lehessünk családtagjainkkal, és intim viszonyt ápolhassunk szeretteinkkel. Ebből fakadóan túlhajszoltak leszünk és túllépjük a stressztűrő-képességünk határát minek következtében stresszválaszok jelentkeznek. Szervezetünkben és viselkedésünkben változások állnak be a feszültségteli szituációkra.

Néhány tényadat a stresszről (UK):

• 2007/2008-ban 13,5 millió munkaórát vesztettünk a stressz okozta depresszió és idegesség miatt

• Minden egyes esetben átlagosan 28,5 napot vettek ki az emberek ezen okból

• Mintegy fél millió ember szenved munkahelyi stresszből fakadó betegségben

• Mintegy 5 millió ember nagyon vagy szélsőségesen stresszes munkája során

• A stressz okozta depresszió és feszültség a második leggyakrabban jelentett betegségi faktor

Mi tehát a stressz?

A stressz fizikai (élettani) változás, mely viselkedési (sokszor patológiai) változást eredményez. A központi idegrendszer közvetíti a környezeti hatásokat, mely a gerincvelőn és az agyon keresztül szabályozza az észleletekre/érzésekre/szenzoros ingerekre adandó motoros válaszokat. Az autonóm (vegetatív) idegrendszer szabályozza a belső válaszokat. Ezek a belső rendszerek általában nem szabályozhatók akaratlagosan mindaddig, míg el nem sajátítjuk az önhipnózist és az NLP-t. Az autonóm (vegetatív) idegrendszer szabályozta mechanizmusok befolyásolják a szívritmus, a pulzus, a mirigyállomány és az emésztőrendszer működését. Az autonóm idegrendszeren belül két szabályozórendszer létezik: a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer.

Autonóm idegrendszer

Ha stresszelt állapotba kerülünk, szimpatikus idegrendszeri fokozódást tapasztalunk. Ha relaxált állapotban vagyunk, a parszimpatikus rendszer aktív. Érdekesség, hogy a két rendszer nem lehet egyidejűleg aktivizált állapotban. Ebből következően nagyon hatékony módja a parszimpatikus rendszer aktivizálásának az arra való direkt ráhatás, pl. a hipnózis.

Oldjuk a stresszt önhipnózissal!

Sok stressz-reakciót szabályozó folyamat azon munkálkodik, hogy viselkedési változtatásokkal felülkerekedjen az ártalmas hatásokon - hasonlóképpen ahhoz, amikor fejhallgatót veszünk fel, hogy kiszűrjük a zavaró háttérzajt. Abban a pillanatban, hogy levesszük a fejhallgatót, a zaj visszajön. Az önhipnózis ezzel ellentétben az a technika, mely segítségével indirekt hatással bírunk az autonóm idegrendszerre, mely egyúttal annak a bizonyos idegrendszernek a része, mely első kézből generálja a stressz-válaszokat. Az új Stresszlevezetés önhipnózissal című DVD-n természetes transzszerű állapotokat mutatok be, melyek mintegy 90 percenként meglepnek minket a mindennapjaink során. Ezek a nappali álomszerű állapotok olyasmihez hasonlíthatók, amikor a tudatos agy szünetel és a tudatalatti rész asszimilálja (összesíti) azokat az adatokat, melyek az érzékszerveinken keresztül érkeztek hozzánk. Stresszel telt állapotban a természetes ciklus zavart szenved – így helyette az önhipnózis lehet kiváló módja a stressz-levezetésnek.

Melyek a stress-indukáló faktoraink?

Míg a stressz maga egy belső válasz, általában külső faktor vagy faktorok indítják be ezt a belső válaszreakciót. Ezeket a külső faktorokat stressz-triggereknek hívjuk. Ezek léteznek mindenhol: az otthoni és a munkahelyi környezetünkben is. Például egy bizonyos valakinek a hangja rutinszerű stresszválaszt indukálhat vagy csak az, ha megkérnek bennünket egy előadás megtartására. Előbb vagy utóbb ezeket a stressz-triggereket belsővé tehetjük, így elég csak rágondolni az adott személy hangjára ás stresszválaszt kapunk. Önhipnózissal előhívhatjuk a stressz-triggereinket és más válaszokat generálhatunk rájuk.

Ha Ön gyakorlott az önhipnózisban, kövesse az alábbi utasításokat:

1. Indukáljunk (hozzunk létre) önhipnózist

2. Transzállapotban hozzon létre egy vetítővásznat vagy színpadot

3. Nézze meg az Ön számára stresszes szituációt

4. Tudatosítsa a stressz-trigger elemeket

5. Állítsa meg (merevítse ki) a kulcsmomentumokat és tudatosítsa a választási lehetőségeit

6. Vannak pozitív hozadékai? Milyen más választási lehetőségei vannak, melyek tartóssá tehetik a választásait?

7. Képzelje el, hogy újraéli a kontextust (a helyzetet), immáron az eltérő reakcióval.

Ha Ön nem jártas az önhipnózis területén, akkor javasoljuk, hogy csatlakozzon az NLP Practitioner tréningekhez, ahol több más modell között megismerheti és megtanulhatja Betty Erickson modelljét is. 

Írta Michel Caroll, NLP Academy társalapítója, szerkesztette, fordította: Dr. Bagi Éva Eszter